A jógáról

Mi a jóga?

Az utóbbi időben igen gyakran találkozhatunk a jóga szóval mindennapjainkban. Könyvekben, újságokban olvashatunk, rádióban, előadásokon, baráti beszélgetésekben hallhatunk róla. Bizonyára Te magad is találkoztál már ezzel a fogalommal és formáltál valamilyen véleményt a jógáról. Lehetséges, hogy a jóga szóról egy egészséges, szokatlan pózban nyugvó hajlékony test vagy egy mozdulatlanul meditáló jógi vagy a keleti filozófia jut eszedbe. A jóga mindez, és még sokkal több. Nehéz néhány szóban meghatározni, mi is a jóga. A következőkben néhány kísérletet teszünk erre. Annyi bizonyos, hogy a jóga az egyik legteljesebb, legegyetemesebb rendszer, amely teljes képet nyújt az életről, az emberiségről, a többi élőlényről és az egyész világegyetemről. A jóga azt tanítja, hogy az élet valamennyi fent említett vonatkozása elválaszthatatlanul összefügg, és hogy csak akkor csillapíthatjuk a tudás és az örök boldogság iránti szomjunkat, ha felismerjük és megtapasztaljuk ezt a teljességet. A jóga tudományának kincse azoknak az

indiai bölcseknek az ajándéka, akik eljutottak a létezés törvényeinek teljes megismeréséhez. Bár földrajzilag Indiából származik, a jóga egyetemes és ősi bölcsesség.

A jóga - mint egyetemes elv

A jóga gyűjtőfogalom, amely az összes kozmikus elvet magában foglalja. A jóga szó egységet

jelent. A különálló elemek és kozmikus erők egyesülése réven jött létre bolygónk és a

világmindenség egésze. A teremtés ezen folyamatában nyilvánul meg az egység kozmikus

elve, amelyet nevezhetünk Istennek, Kozmikus Energiának, Szeretetnek, Jógának.

A világmindenségben ezernyi naprendszer van, és létezésüket valamilyen tudat vezérli. Ez

az egy, örök, változatlan és örökké éber tudat a Parabrahma, amely minden atomban jelen van. A Parabrahma nem egy személy, hanem egy forma és név nélküli elv. Nevezhetjük

Fénynek, Hangnak, Igazságnak, Örökkévalónak. Ez a legmagasabb elv, amely fenntartja és

egyensúlyban tartja a teremtést, az egyesítés elve, a jóga. A  Bhagavad Gítában Krishna így szól Arjunához: "A jógát én a Napnak adtam." Hogyan értelmezhetjük ezt? A Nap nem egy személy. A Nap a világegyetem egy része, amelynek fénye és energiája az élet feltétele és fenntartója. Ez az erő vagy energia, amely egyesülés és tömörülés révén a Nappá lett, a jóga, amelyről Krishna beszél. A jóga elve sokkal ősibb tehát az emberiségnél, és nem az ember alkotta. A jóga egész tudománya abból az igényből fakad, hogy az ember választ akar kapni léte alapvető kérdéseire:

Ki vagyok? Honnan jöttem? Merre tartok?

Miért vagyok itt?

Betöltöm-e a feladatom?

Az emberi lét kezdete óta kutatja az ember az élet értelmének titkát. Tapasztalatból tudjuk, hogy az élet elválaszthatatlan a szenvedéstől. Minden egyes élőlény boldogságra törekszik, így vagy úgy. Minden, amibe reménykedve kapaszkodunk, előbb vagy utóbb azonban csalódást okoz, idővel semmivé foszlik és elölről kezdhetjük a keresést. De valóban olyanok lennénk, mint a szélfútta falevél, sodródunk anélkül, hogy körülményeinket, sorsunkat befolyásolni tudnánk?

A jóga - mint a személyiség fejlesztésének eszköze

Mindenki szeretne egészséges, elégedett és boldog lenni. Mindannyian erre törekszünk a

magunk módján. Különösen napjainkban azonban az emberek mindenütt világon többet

szenvednek a stressztől és olyan terhektől, amelyeket már nem tudnak kézben tartani, mint valaha is az emberiség történetében. Miután újra és újra megpróbálnak megnyugodni és ellazítani, mindhiába, altatókhoz, nyugtatókhoz fordulnak, alkoholban és hasonló dolgokban keresnek menedéket.

A jóga arra tanít, hogy békét és elégedettséget csak akkor találhatunk, ha lényünk és

létezésünk minden szintjén helyreállítjuk az egyensúlyt. Tudjuk, hogy lényünknek számos

vonatkozása van: fizikai test, mentál test, finomtest, kauzál test. Ha boldogok és elégedettek akarunk lenni, ezeknek mind egyensúlyba kell kerülniük. A jóga módszerei és technikái tökéletes utat kínálnak célunk eléréséhez: módszeresen és fokozatosan elvezetnek a testhelyzetek (ászanák), a légzőgyakorlatok (pranajáma), relaxáció, meditáció és pozitív gondolkodás révén a fizikai egészséghez, a békességhez és az önismerethez. Segítenek abban is, hogy megszabaduljunk illúzióinktól, komplexusainktól, amelyek abban akadályoznak, hogy boldog és teljes életet éljünk.

A jóga mindenekelőtt gyakorlati út, amelyen mindent magunknak kell elérnünk és

megvalósítanunk. Senki sem adhat nekünk egészséget, boldogságot, elégedettséget. Ezeket

sem megvásárolni, sem külső eszközökkel elérni nem lehet. Bennünk rejlenek és csak saját

erőfeszítésünk gyümölcseként találhatunk rájuk és valósíthatjuk meg azokat.

Az önmegvalósításhoz vezető úton fokozatosan fedezzük fel belső tulajdonságainkat,

érzéseinket, jókat és rosszakat egyaránt.

Azt mondhatjuk, hogy a jóga útja sokszor nehezebb, mint a vitéz harcos küzdelme, mert a

jóginak belső ellenségeit kell legyőznie, a vágyat, a haragot, a kötődést, a kapzsiságot, a

 féltékenységet és a büszkeséget. Nagyon fontos, hogy ebben a csatában megértsük és

elfogadjuk önmagunkat, és hogy készen álljunk arra, hogy feladjuk minden rossz

szokásunkat, amely gúzsba köti igaz Énünket.

A jóga olyan gyakorlatok és módszerek rendszere, amelyek elvezetnek a

megvilágosodáshoz, de csak akkor, ha bizalommal, fegyelemmel és szilárd elhatározással

gyakoroljuk őket. Ezek a technikák egy ősi tudás kincsestárának részei, amelyeket

spirituális tanítók hagyományoztak tanítványaikra az évezredek folyamán.

Több jógaút létezik, ezek azonban elválaszthatatlanok egymástól. Fejlődésünk minden szintjén a jóga egy bizonyos ágára van szükségünk, egyszersmind függ a tanítvány belső

hajlandóságaitól is. A karma jóga a másokért,-- minden lény javára -- végzett önzetlen munka. A bhakti jóga a szeretet és a nemes eszmények iránti odaadás megvalósításának útja. A gjána jóga a tudás elmélyítését, fejlesztését és a létezés törvényeinek megismerését jelenti. A rádzsa jóga olyan technikákból áll, amelyek fejlesztik testi képességeinket és hozzásegítenek az intellektusunkban és elménkben szunnyadó lehetőségek kibontakoztatásához.

A jóga - mint egyetemes spirituális út

Bár sokat beszélünk Istenről, azt valljuk, hogy a jóga út Istenhez, a jóga mégsem vallás, és

nem is vallási szekta. Isten egy egyetemes elv, kozmikus fény, örökké éber tudat, amely áthatja a lét minden formáját. Ez az Isten egy és mindenben jelenlévő. Sokféle névvel és alakkal ruházták fel: nevezhetjük Istennek, Allahnak, Isteni Atyának, Ishwarának, Szeretetnek, a Legfensőbb Önvalónak és így tovább. Istennek annyi arca van, ahány embert hordoz a föld. Mindenki kialakítja a maga képét és elképzelését Istenről saját spirituális fejlettségének megfelelően. Annak, aki mások előírásai alapján képzeli el Istent, pusztán kölcsönvett képe van róla, s nem saját élő képe.

A jóga és minden vallás lényege valójában egy és ugyanaz -- az ember spirituális fejlődése

--, és a végső cél az Önmegvalósítás és az Isten-megvalósítás. A vallásokban sajnos az idő

múltával a cél valahogy elhomályosult és szinte feledésbe merült: az egyszerűséget és a

közvetlenséget felváltotta a rejtelmesség és a megközelíthetetlenség. Isten valami távoli

és dogmarendszerek keretei közé szorított lénnyé változott. Mindig léteznek azonban olyan

személyek, akik megvalósították Istent és közvetítik a jóga bölcsességét azoknak, akik még

csak keresik. Ilyen emberek, igazi spirituális mesterek ma is léteznek. De nagyon meg

kell fontolnunk, kinek adjuk bizalmunkat, mert vannak, akik külsőségekben utánozzák a

spirituális mestereket, de nem rendelkeznek a legfelsőbb tudással. Nem a külsejéről

ismerjük fel az igazi spirituális mestert, hanem a szívünkre kell hallgatnunk.

A jóga azt tanítja, hogy mindenki elérheti és megvalósíthatja Istent. Természetesen nincsen egyetemes recept, mindenkinek meg kell találnia a maga útját. A jóga segíthet és

megmutathatja az utat. Sok ezer év tapasztalatát, és a legmagasabb célt elért szent emberek

és bölcsek élő példái állnak a keresők előtt. Nem számít, milyen valláshoz tartozunk, vagy nem tartozunk egyikhez sem, hiszen a jóga támogat mindenfajta pozitív gondolkodásban és pozitív életvitelben, egyesíti magában minden világvallás pozitív elveit: az erőszakmentességet, a megértést, mások segítését, a megbocsátást és szeretetet.

A jóga tehát egyetemes spirituális út, amely saját tapasztalataira, nem pedig mások élményeire és előírásaira épül, hisz' ezek jelentése idővel elvész vagy megváltozik.

Sri Deep Narayan Mahaprabhuji mondja:

"Testvéreim, tévedtek, ha azt hiszitek, hogy ellentétben álltok pusztán azért, hogy különböző valláshoz tartoztok. Éljetek inkább testvérekként egymás mellett, hiszen mind egy Isteni Atya gyermekei vagyunk. Isten mindnyájunkban jelen van. Mit sem számít, muszlim, keresztény, buddhista vagy jain vagy. Ha valóban követitek vallásotokat, mind megvalósítjátok Istent. "